Az Angyalvár (Castel Sant'Angelo) története

Hadrianus mauzóleuma

Hadrianus császár a Kr. u. 2. században építtette saját maga és családja sírjának: ez a Mole Adriana. A Wikipedia az építkezést Kr. u. 134–139 közé teszi.

Később beépítették Róma falaiba, és a város védelmét szolgáló erősséggé alakították, innen kapta a castellum nevet.

Miért „Sant'Angelo”

A kora középkorban az épület a sancti Angeli nevet kapta arról a legendáról, amely szerint 590-ben Nagy Szent Gergely pápa itt látta Mihály arkangyalt, amint hüvelyébe dugja kardját: ez jelezte, hogy a Rómát sújtó pestisnek vége.

A Wikipedia szerint a csúcson Raffaello da Montelupo márványangyala (1536) állt 1753-ig, amikor Peter Anton von Verschaffelt bronzszobra váltotta fel.

A pápák vára

1367-ben az épület kulcsait átadták V. Orbán pápának. A vár pápai rezidencia lett, és III. (Farnese) Pál idején (1534–1549) élte fénykorát; az ő lakosztályát látja ma is.

Egy magasított folyosó, a Passetto di Borgo kötötte össze a Vatikánnal. Róma 1527-es kifosztásakor VII. Kelemen pápa ezen menekült el, és a várban talált menedéket: Passetto di Borgo.

Börtön, kaszárnya, múzeum

A 17. századtól a vár fokozatosan megszűnt pápai rezidencia lenni, és szinte csak politikai börtönként működött. A Wikipedia szerint rabjai között volt Giordano Bruno, Benvenuto Cellini ötvös és Cagliostro.

1870-ben katonai börtönként és kaszárnyaként az olasz államhoz került, 1925-ben pedig nemzeti múzeum lett.

Tosca, film és tűzijáték

• A Wikipedia szerint itt játszódik Puccini Tosca című operájának III. felvonása, amelynek hősnője a vár bástyájáról veti le magát.
• A múzeum felidézi, hogy Luchino Visconti itt tette első lépéseit az olasz filmművészetben, a Tosca forgatásán, és a Senso egyik jelenetét is a várban vette fel.
• A Girandola tűzijáték, amelyet 1481 óta dokumentálnak, és amely sokáig Szent Péter és Pál ünnepéhez kötődött, 2026. június 29. napján tért vissza: Ponte Sant'Angelo.